2010. 12. 8.
Lovastúrák a Bükkben
A lovastúrák tőlünk indulnak, és csillagtúraszerűen lehetőség van a vadregényes Bükk hegységben felkeresni lóháton a környező falvakat, amelyek bővelkednek csodálatos természeti értékekben.
Szolgáltatásaink
Szádvár
Magyarország északkeleti szögletében, a Bódva folyó völgyét szegélyező Aggteleki Nemzeti Park területén, Szögliget község határában emelkedik a 460 méter magas Várhegy, amelyet a hatalmas kiterjedésű Szádvár középkori erődítményének romjai koronáznak.
Szádvár megépítésének időpontja nem ismeretes, a szabálytalan alaprajzú, belsőtornyos vár első említése V. István 1268-ban kelt okleveléből származik. E korai erősség a feltételezések szerint valószínűleg a Ménes-völgy túloldalán magasodó Óvár-tetőn állt, ahol még napjainkban is elmosódott sáncok utalnak az egykori védőművekre.
A XIV. század elején a területet a nagyhatalmú zempléni tartományúr, Aba Amadé nádorispán serege szállta meg, akitől csak Károly Róbert király tudta visszafoglalni 1319-ben. Lehetséges, hogy a korai vár az ostromban olyan jelentősen megsérült, hogy már nem akarták helyreállítani, így helyette a völgy északi oldalán emelkedő jelenlegi Várhegyre húzták fel egy új kővár alapjait az uralkodó parancsára. Néhány évtizedig királyi kezelésben maradt a váruradalom, mígnem 1387-ben Luxemburgi Zsigmond király az őt a trónra juttató bárók közül Bebek Györgynek adományozta.
A XV. század közepén a Felvidéket tartósan megszálló, harcedzett cseh huszitákkal szövetséges Peter Komorowsky lengyel rablólovag kerítette hatalmába a várat, és innen fosztogatta a környező vidék népeit. Később ismét a Bebek családé. (Bebek György a törökkel vívott vesztes mohácsi csata utáni anarchikus időszakban – sok más főnemeshez hasonlóan - mindig annak a pártjára állt, aki többet ígért birtokadományban.) Ekkoriban nyerte el végleges formáját a hegy fennsíkját teljesen elfoglaló kővár, amely négy, egymástól kőfallal elválasztott udvarból állt. Érdekes megoldást jelentett a nehezebb tárgyak feljuttatására a meredek északi hegyoldalon kialakított kötélpálya, amelyet lovakkal vontatott csigarendszer mozgatott.
A pártoskodó főúr megfékezésére 1567 január elején Schwendi Lázár kassai főkapitány vette ostrom alá a várat, amit férje távollétében Patócsy Zsófia úrnő védelmezett a helyőrség élén. A korabeli krónikák szerint négynapi erős ágyúzás után Szádvár falai súlyosan megrongálódtak, ezért a gyalogsági roham megindítása előtt - szabad elvonulás fejében – a védők a vár feladására kényszerültek.
A XVII. század végére elvesztette hadi fontosságát, a hódító törökök idáig már nem jutottak el. Az utolsó katonai események a Thököly-féle kuruc hadjáratok alatt zajlottak le falai között, a várat elfoglaló felkelőknek még sikerült ugyan Sobieski János lengyel király katonáit visszaverniük, ám később Caprara tábornok császári csapatainak már nem tudtak ellenállni. 1686-ban Bécsben döntés született „Szádvár elrontásáról”, a falakat aláaknázták és felrobbantották.
Mai állapot: Mivel 1920-tól a csehszlovák határ szomszédságába esett, tiltott zónaként gazdátlanul romladoztak a középkori vár maradványai, területét visszahódította a természet. Közelében különleges helyszín az 1940-es években lerombolt Derenk község egyre inkább fogyatkozó maradványa, de az aggteleki cseppkőbarlang is érdekes színfoltot jelent a hétvégi kirándulóknak.
A vár megközelíthetősége: Budapesttől Miskolcig az M-3-as autópályán kell haladni, majd északnak fordulva a 26-os főúton Sajószentpéterig, ahol a 27-es közút vezet Szögliget községbe. Ennek házait elhagyva 2 kilométer után az egykori határőrbázisnál, a napjainkban Szalamandra-turistaházként üzemelő pihenőhelynél parkolhatunk le az autóval, innen csak gyalogszerrel kapaszkodhatunk fel a - piros turistajelzést követve - a 460 méter magas várhegyre.
Forrás: Wikipedia
Videóink
A Bükk madártávlatból 5. rész.
Történet képekben